Tegnap megvolt az ultrahang vizsgálat, de nem volt egyszerű. Apuci elvitt, de ő nem jött velem, mennie kellett dolgozni. Az alagsori ultrahangba voltunk előjegyezve 9:30-ra. 9-re oda is értem, szépen leültem, vártam, hogy jöjjön a nővérke, és vegye be a kiskönyvemet. Már 9:35 volt, mire kijött egy nő, de nem az ultrahangosok papírját kérte. Azért én odamentem megkérdezni, hogy odaadhatom-e, mert időpontom van. Akkor közölte, hogy ja, hát az ultrahang most a földszinten van, ki van írva az ajtóra. Köszi szépen, ki figyeli, hogy mi van kiírva az ajtóra... Felmentem, 1000-en voltak, szerencsére volt ülőhely, igaz hátul, de azért még lehetett látni a kijelzőt. Egészen addig, amíg egy két és fél méteres, óriáshasú anyuka le nem ült elém, akitől aztán semmit se láttam. Nagysokára 10 körül bejutottam. Minden rendben, 1080 gramm vagy :) A terhesambulancián éppen hogy volt ülőhely, egész hamar bejutottam, a Silhavy is aranyos volt. Viszont baj van, a cukrom magas (én a hülye körzeti miatt, aki azt mondta, hogy 10-ig jó, azt hittem, hogy hú de szuper jó a cukrom: 6.2, 6.8, ritkán 7.3) ezért le kellett mennem a belgyógyászatra, ahol eldöntötték sorsunkat, inzulinozni kell :((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((((
Csütörtökön be kell feküdnöm a kórházba, hogy beállítsák az inzulin adagot, illetve, hogy megtanítsák, hogy hogyan kell beadni az injekciót. Ezt már nekem nem igen kellene tanítani, mivel mama meg anyu után, illetve a lombik után már vérbeli profinak számíthatnék, de ezzel nem nagyon tudnám meggyőzni a nővéreket. Úgyhogy holnap megyünk a Corába bevásárolni a kórházi cuccaimat. Nagyon aggódunk, hogy Neked ne legyen ebből semmi bajod. De azt mondta a doki, hogy inzulin mellett nem lesz semmi probléma. Hétfőn talán már haza is jöhetek. Úgy legyen! Apuci ma folytatja a hálószoba festését, csak sajnos nem lesz elég a festék, még ez is...
