Kicsit megkésve írok, de nem az én hibámból, ugyanis meghalt a számítógépem. Be is rezeltem rendesen, hogy ezt a naplót, amibe azért csak lejegyeztem a fontosabb részleteket, el fog veszni. De szerencsére nem így történt.
Tehát, igen, voltunk ultrahangon. Aludni ugyan nem aludtál, de a kezecskéid folyton az arcod előtt tartottad, sőt, volt, hogy még a lábad is odaraktad, csak hogy még kevesebbet lehessen látni belőled :) Bezzeg a férfiasságodat mutogattad! Nem baj, azért így is sikerült pár képet készíteni, CSODASZÉP BABA VAGY!!! És 777 gramm :) már majdnem egy kiló kenyér. Emlékszem, amikor még egy tábla csokival ért fel a súlyod :)) Apucit büszkeség töltötte el, ő ugyanis most látott először élőben. Eddig is látott, de csak 2d-s felvételen, és itthon a dvd-n. Szóval most már büszke apa! Én meg büszke anya! Egyelőre úgy tűnik, hogy inkább rám hasonlítasz, bár a fiúk mindig az anyjukra hasonlítanak jobban. Na majd meglátjuk, azért jó lenne, ha a jóképű apádra is hasonlítanál :) Egyébként mindenkinek nagyon tetszel, azt mondták, hogy arányos, szép baba vagy. Legközelebb 23-án megyünk ultrahangra, illetve dokibácsihoz.
Megcsináltam egy magzatvízszivárgás tesztet, és hála Istennek nem mutatott vízszivárgást. Huhh, megkönnyebbültem :)
Holnap apuci hazajön a munkából, aztán kimegyünk Orsiékhoz, és elhozzuk végre a cuccaid nagy részét. Hát, hogy hova fogjuk tenni, azt nem tudom, de egyelőre kimegy majd a kiskonyhába, persze jól becsomagolva.
A hasam most már annyira fáj, hogy járni szinte egyáltalán nem tudok. Kicsit megrémülök, amikor belegondolok, hogy leszel te még három és fél kiló is :)))
Apuci megígérte, hogy ma folytatni fogja a szobát. Úgy legyen!