Sajnos nem tudom, mikor fogunk végre eljutni odáig, hogy csöpp fiam magától aludjon el. Annyiszor elképzelem, hogy leteszem az ágyába, ő szépen még eljátszik, gőgicsél, aztán egyszer csak elalszik. Minden hang nélkül... Hát ez tényleg csak a képzeletemben létezik, a valóság persze egészen más :) Leteszem és általában addig kell paskolnom a popóját, amíg elalszik. Rosszabb esetben előtte kicsit még cipelni is kell. Este még ok, addigra már annyira kiüti magát, hogy beteszem az ágyába és egy kis mozgolódás és nyüszögés után elalszik. Már minden altatási technikát kipróbáltam, de nem jutottunk előrébb. Általában minden próbálkozásunk óriási hisztériába csap át. Ötlet, jó tanács?
Ma reggel belenéztem a szájába és látom, hogy alul az ínyén fehér folt van a két fogacskája leendő helyén. Megtapogattam, talán egy kicsit keményebb is. Lehet, hogy hamarosan megindul a fogzás? Szegénykémnek alig múlt még el a hasfájása... remélem a fogzást azért könnyebben átvészeljük majd!
Ma végre befejeztem a napló bemásolását a blogba. Nem is tudom, hogy annak idején miért nem egyből blogot írtam, miért egy word dokumentummal szerencsétlenkedtem :)