hogy elment a kis tökös a Mamához. De már annyira hiányzik! Nem lóg a lábamon, nem követ, nem követelőzik, hogy bizony anya dobj el mindent azonnal és gyere velem játszani, nem ad puszit, nem nyekereg, nem kacag, nem visongat, nem matat, nem rosszalkodik, nem pakol, nem segít teregetni, nem kapom rajta, hogy a wc csészébe kapaszkodva ácsorog és matat benne, rászólva meg azonnyomban hasravágja magát, mint ha Ő ott se lenne, nem pancsol a felmosóvödörben vagy a Dorka vizében, nem segít bepakolni a mosogatógépbe, NINCS ITT VELEM ÉS HIÁNYZIK!!!!
Rég voltunk távol egymástól, de tudom, csak az első pár óra telik majd így, aztán (persze hiányozni fog akkor is) már eszembe jut az is, hogy most van időm rendesen kitakarítani, olvasni, vagy akár délután lefeküdni aludni, ha úgy tartja kedvem.
Sok mindent beterveztem az elkövtekezendő két napra, Apa se megy horgászni, így Ő is rendbeteszi a kertet.
Meg hát MIlánnak is hiányzott már a Mama és Mamának is a Milán. Van is mit bepótolniuk. Biztos vagyok benne, hogy Keresztanyu és Keresztapu is meglátogatja, jönnek még közeli rokonok is, unatkozni senki se fog :)
(Hm...segítsek anyának teregetni?)
(Na ná, hogy segítek, legalább fél órával később végez:D )
(Most, hogy Anyának segítettem, foglalkoznom kell a kutyusommal is)