Tegnap átjöttek felköszönteni a szomszédaink is. A társaságot mint tudjuk, Milán nagyon szereti. Tobzódott a chipsek, tortillák, pufik, sajtosrudak, kekszek között, azt se tudta, melyiket tömje a szájába. Kivételesen engedélyezett volt neki egy picit több nasi a puffasztott kukoricarudacskából, illetve a kekszből és a sajtosrúdból.
Bemutatta járástudományát is, bátorítólag leültünk apával egymással szemben, majd ide-oda küldözgettük Milánt. Ő szépen teljesítette kérésünket, majd végül felbátorodva, egyedül is elkezdett mászkálni a lakásban! Olyan édes volt, hihetetlen a kis bömbölő csomagot önállóan közlekedni látni :D

Tegnap sütöttünk is, Milán nélkül nem is tudom, sikerült-e volna: