A szoptatásról valahogy el is felejtettem írni. Talán mert már régóta csak néha volt pár cummogás, mert evésnek már nem igen lehetett nevezni. Hiába csodateák, kapszulák, sok folyadék és megannyi más. Persze tettem én sűrűn cicre, de nem kellett neki, leforgott, ordított, nyilván mert az egyre kevesebb tejcsi egyre nehezebben is indult meg.

Lényeg a lényeg, hogy csütörtökön úgy néz ki végleg abbahagyta a szopit :( Valószínűleg ennyi volt, de azért örülök, hogy valamivel több mint 5 hónapos koráig tudtam őt így is táplálni, még ha kiegészítéssel is.

1 hónapos koráig csak anyatejes volt. Utána már napi egy kiegészítés kellett egészen 3 és fél hónapos koráig. Utána már egyre több kiegészítés kellett, kb. 4 és fél hónapos korától pedig már csak napi egy szopira volt elegendő. Az utolsó héten pedig már csak pár korty.

Hogy mit érzek? Meg lehet kövezni, de végül is nem vagyok annyira magam alatt, gondolom azért, mert erre már hónapok óta készültem, igazából minden egyes szopizós nap után örültem, hogy ma még volt és vártam, hogy holnap mi lesz, lesz-e még tej. Viszont az nagyon rossz érzés, hogy ez a kötelékünk most végleg megszakad.

Azért még majd próbálgatom, hátha történik vmi csoda...