Na igen, szóval ilyenkor dőlnek meg az elveim :D Na jó, csak két falatot kapott belőle. De olyan kunyigép, nem lehet neki ellenállni. Ma kapott a rántott pulykamellből és a zöldborsófőzelékből is. Persze, hogy az enyémből :D
Megkapta első fogkeféjét is, hogy a kis foghegyecskéjét megmossam neki. Persze, hogy elfelejtettem :D Na majd holnap.
Régóta van Milánnak labdája, de pár napja kezdett el vele játszani. Leülünk, szétrakjuk a lábunkat és gurigatjuk egymásnak. Ő inkább csapkodja, de gurul felém a labda, és ez a lényeg. Viszont ügyesedik, egyre profibb.
Ma hősként viselkedett, sajnos el kellett vinnem magammal a reumatológiára, ahol csak 4 órát töltöttünk. Szegény végül Apa karjaiban beájult, de előtte nem volt nyűglődés, ment, barátkozott, kipakolta egy néni táskáját - az ő engedélyével -, hideg ebédet evett, sokat várakoztunk, de mindezt egy hangos szó nélkül tűrte.
Jövőhónapban izotópos csontvizsgálatra kell mennem, ami eleve para, mert nagyon rettegek a sugárzástól, mindegy, hogy ez csekély mennyiség, de akkor is. A legrosszabb viszont, hogy nem mehetek Milán közelébe egy/másfél napig utána. Persze, máskor is távol van egy-két napig, nem is az a baj, de ez a sugárzás... Én még egy hét múlva is félni fogok, nehogy sugárfertőzzem. Na jó, ez túlzás persze :D Nem tudom, nem akarom én ezt a vizsgálatot, viszont csak így tudják megállapítani, hogy van-e gyulladás a derekamban. Mindegy, muszáj leszek elmenni és kezeltetni a lumbágómat, mivel épen, egészségesen akarom felnevelni a gyerekemet.