Ez lennék én. Így hív, szólít, kiabál utánam. Olyan drága, annyira megható, hogy szólít valahogy. Persze, az szívfacsaró tud lenni, amikor beteszem az ágyába és otthagyom, ő meg kiabál, hogy menjek vissza érte. Ilyenkor nem sír, csak hív, de akkor is rossz nem bemenni. Apa a papa, de néha sikerül kimondania, hogy apa, de hívja még atának is. A mama a mama.
Most megint elkezdett mély hangon morogni, illetve így kimondani egy-egy "szót". Félelmetes, én nem tudok ilyen hangot kiadni, ugyanakkor majd bepisilünk a röhögéstől.
A hisztiről és akaratosságról még mindig nem tett le, megy a toporzékolás ezerrel, ha nem az történik, amit ő akar, de általában otthagyom olyankor, ha nem figyel rá senki, akkor abbahagyja. Egyedül még mindig nem köti le magát, viszont ha többen vannak körülötte, akkor hozzá se kell szólni, olyan szépen elvan. Sokszorosíttatom magam :D
Még mindig sírva, nyűgösen ébred, de valószínűleg ez annak tudható be, hogy totál álmos még, többet kéne aludnia az éjszakai 9 óránál. Mondjuk ma kivételesen sírás nélkül ébredt...
Az etetőszéket mostanában utálja, javarészt ölben eszik, vagy az ülőgarnitúrán ülve. A székünk kárpitja gömbölyű, így asztalhoz nem tudom ültetni. Próbálkoztam már, hogy leveszem az etetőszék tálcáját, de úgysem akart megmaradni benne.
11.8 kiló. Én most mágneses kezelésre járok a két csuklómban kalakult inhüvelygyulladás miatt :D
Kap egy négykerekű kismotort, az oroszlánosat nem tudja használni, nagyon széles neki, ezzel biztosan könnyebben halad majd. Olcsón jutottam hozzá, nem lehetett kihagyni, bár ezt leendő keresztanyu akarta neki megvenni, de biztosan megérti. Vasárnap megyünk érte.
Május 6-án 15 hós oltás. Jáj.