Hétfőn elmentünk a Manómért a Mamához, kicsit Apázott, aztán siettünk át a Dédiékhez, hogy csütörtökig ott töltsük az időnket. Apa meg jött haza tovább csinálni a szobát. Nagyon hiányzott, hirtelen annyira anyás lett, folyton a fenekemben volt, sírt, ha kikerültem a látószögéből. Ez jól esett :) Le akarták vinni a Dédiék sétálni, és csak ordított, ordított, ordított, le kellett mennem utánuk. Jól elvoltunk, de már vágytam haza, igaz, Milán most megint a Mamánál lesz vasárnapig, mert még mindig nincs befejezve a munka. Másfél hétig nem látja most az otthonát, kíváncsi leszek, hogy fog itthon viselkedni.
Tegnapelőtt elmentünk Budára csavarogni, megint nagyon élvezte a metrót meg a kombínót. Kacérkodott mindenkivel, főleg csajokkal, nénikkel, zabálnivaló egy hapsi.
Halad, halad a meló, bár még messze a vége, igaz, jön megint segíteni a Gyuri, de még így sem lesz készen, mivel a falaknak száradnia kell. De legalább már visszaköltözhettünk a hálóba, és nem a nappaliban élünk. Apáék ma veszik meg a laminált padlót Milán szobájába. Még egyszer nem akarok abba a csapdába esni, hogy világosat veszünk, mert a lakás többi padlós helységében az van, de állandóan koszosnak tűnik, minden szar meglátszik rajta, utálom. Így ott most sötét lesz. Szőnyeget kell majd még vennünk, én kinéztem az Ikeában aranyos színes szőnyegeket, de azt hiszem, végül autósat veszünk neki, hiszen fiú, azon meg van út, parkoló meg mindenféle, tologathatja rajta a verdáit. Kell még függöny, az ablakot is javíttatni kell, na meg bútor is kéne, főleg a játékainak. Ezt néztük ki, bár a keretet Apa fogja megcsinálni, leszabatjuk, csak a fiókokat, dobozokat, síneket vesszük meg. Így olyat csinálunk, ami nekünk tetszik.
Most nem is tudom, hirtelen mibe kezdjek bele. Azt hiszem, főzök, mire megjönnek, megtölthessék a gyomrukat. Aztán még mosni, takarítani kell, a kertben is lenne mit csinálni... Ja, és jó lenne nyugalomban kiolvasni egy újságot is :) Megyek is, elkezdem a tennivalók sorát.
