Tegnap, Apa nélkül jó volt a helyzet. A kedves, régi Milán volt velem, nem apázott egész nap. Este, amikor Apa megjött, akkor volt nagy sikítozás, visítozás az örömtől, de ettől függetlenül igényelt engem is, és nem volt elutasító.

A takony múlik, szerencsére nem volt semmi komoly. A medvepark jó volt, sétáltunk nagyokat, láttunk sok macit, farkast, őzikét :)

Tegnap Milán megpróbálkozott egyedül villával enni, ügyesen, sikeresen, olyan boldog voltam :) Ma már a reggelit is villával ette :)

Az alvással hadilábon állunk, a délelőttit már próbálja elhagyni, teganp fél ötkor sikerült letennem egy órára, majd még 11 ig nyomta az ipart, reggeli fél kilences keléssel... Ma is fél háromkor tettem le először, most egy órája alszik...

Ha felébredt, megyünk a Dédiékhez, nincs túl jól, Zsuzsit is műtötték a szemével :( holnap pedig meglátogatjuk Anitánkat újszülött babájával :)

Manóm egyre több mindent mond utánunk, a legújabb a ápiszi (hapci), a pupi (puki), az akko mos (akkor most), van még több is, de ezek a legédesebbek. No, és végre cuppanós puszit ad. Ha ad, mert mostanában inkább dobja, nem pedig osztogatja. Hamarabb megpuszilja a macit, mint minket. És elkezdett énekelni :) A maga módján, de ismerős dallamra már énekelget :)