Végre van netem. Hihetetlen, de mára (6 nap telt el) ideért a szerelő.
Aktívan teltek az elmúlt napok. Sok helyen jártunk, tegnap Vácon voltunk, vettünk anyagot, mivel úgy döntöttem, hogy varrok sk rácsvédőt, mert ami van, az nagyon vékony és bizony sokszor ébredtünk arra, hogy szegénykém sír, mert beszorult a matrac és a rácsvédő közé a keze. Ma megvarrtam és most dagad a mellem, mert nem rontottam el és nagyon jól is néz ki.
Reggel negyed hétkor keltünk, Veresegyházára mentünk piacolni, hogy "kis"kertünkbe palántákat vegyünk. Milánt is vittük magunkkal. Nagyon jól viselte a barangolást, mosolygott, nézelődött, aludt. Ennyi időt még nem töltött babakocsiban egyszerre. És ennyi ember között se volt még soha. Tömeg volt, káosz, de nem zavarta. 10-re értünk haza, az autóban már volt sírás, mert már régen aktuális lett volna a kajálás. Egyébként két napja elég nyügi, ölben lenne egész nap. Az alma levét kapja szerda óta, még mindig csak két kiskanálnyit. Úgy néz ki, hogy nem bántja a pociját. Viszont kaka nincs minden nap, de ez nem hiszem, hogy összefügg az almával. A kezeit egyre tudatosabban használja, fogdos, próbálja elérni a tárgyakat.
