Bubor ismételten a mamánál tölti a hétvégét, hogy haladjak a munkával... Szépek vagyunk, megint eladtuk a gyereket :D Most már nem annyira szívbemaró érzés, persze nagyon hiányzik, hogy nincs itt.
Egyébként mostanában egész jól elvolt a lábacskáival, RákRobival, vagy akár egy pelussal is a babakocsiban, lényeg, hogy "üljön". Ma először "hintázott", magaalá húzta a kis lábait és billegett előre-hátra. Írtó aranyos volt :D
Eladtam a mellszívómat - sajnos nekem már nincs rá szükségem :( -, érdekes, ahogy feltettem a teszveszre, másnap már meg is vették... Az ebből befolyt összeget természetesen Buborra költöttem, vettem neki "komolyabb" játékokat: egy nyomkodós-zenélős-gurulós oroszlánt, illetve egy kattogós-berregős készségfejlesztő tornyot. Na meg egy papucsot, ami igaz, még egy darabig a szekrényben fogja várni kis gazdáját, hiszen 24-es volt a legkisebb. De nem hagyhattam ott, mert nekem ez a kedvenc lábbelim, otthon, utcára, kertbe stb. mindig ezt hordom, van egy pár belőle :D Szóval neki is kellett egy ilyen. Persze jogos a kérdés, túlléptem a mellszívó árát jócskán :D Majd lefényképezem a papucskát.
Alvás terén Milán is rekordot döntöget, nem vagytok egyedül :D 10-kor feküdt, reggel 7-kor kelt, aztán 10-től fél 11-ig aludt, délben ebéd, déltől fél 1-ig alvás, aztán már csak a kocsiban aludt fél órácskát kettő és fél három között, utána 5-kor még felet, illetve ráadásként még megtoldotta 15 perccel 6 körül.
Tegnap egy kis darab csirkemájat főztem az ebédjébe. Hát én rosszul voltam a szagától, miközben etettem. Nem lesz sűrűn ebédre csirkemáj :D Pedig eldöntöttem, hiába nem szeretek ezt-azt, attól neki még meg kell kóstolnia, majd eldönti, hogy akarja-e vagy sem. De...
A védőnő azt javasolta, hogy heti egy alkalommal adjak neki. Egyébként múltkor a sütőtök-sertésmájas bébiételtől is felfordult a gyomrom. Hiába na, a belsőségek nem csúsznak.