A játszóterezés sajnos nem jött be, mivel az eszközök még nem Milánnak valók. Hinta se volt nekivaló, illetve a homokozó se volt jó állapotban, így inkább nem vittük bele. Csúszdázott egyet-kettőt, a sóderban eltapicsolt egy darabig, aztán hazafelé vettük az irányt.

Azt hiszem veszünk nagyobb kötelet és a hintáját beszereljük a lakásba. Van bébihintánk is, de az nagy kaka, nem is szereti. 1 méteres kilengés nem kilengés neki :D

Ma voltunk Corába is, hát a kocsizást imádja. Amikor már megunja az ücsörgést az amúgy arra a célra szánt helyen, akkor simán beáll a kocsiba és onnan pakolászik.

Most meg nagy gondban vagyok. Fél hatkor Csimbikém már annyira nyügi volt, hogy úgy döntöttünk, inkább most aludjon még fél órát (mert ilyenkor már csak annyit szokott), minthogy fél nyolc-nyolcig végig szenvedjük az időt. 6 körül nagy nehezen, negyedórás sírást (ölben, ágyban, nagyágyban velem, apával, mindegyhogy) követően elaludt. Igen ám, de már majdnem két órája durmol... Én nagyon remélem, hogy nem hitte azt, hogy ez már az esti alvás és hogy fürcsi és kaja nélkül letettük Őt. Na és hogy nem alszik hajnalig.... Szóval most Apával itt törjük a fejünket, hogy mi a francot csináljunk, keltsük-e fel. Mert lehet, hogy ez az óraátállítás megzavarta. Mert hogy amúgy már 7 óra lett volna, amikor lefektettem... Hú, lehet, hogy tényleg azt hitte szegénykém, hogy ez már az esti szunya :D

No, szóval ha most felkel, akkor is 11 nél előbb nem kerülünk ágyba, de legalább eszik és fürdik. Vagy, itt várunk még, lehet, hogy hajnali ötig, vagy fürdünk és lefekszünk, vagy... most mit csináljunk? :DDD

Egyébként lehet, hogy tényleg megzavarta ez a hülye időtologatás, mert hajnali fél négykor kipattantak a szemei és elkezdtett fújtatni, visongatni, mászni, rugózni, játszani, mintha már reggel lenne.

No dolgozom egy kicsit, addig eldöntöm mi légyen.