Apa szerdán hazajött, egyedül nem tudtam volna megfürdetni Milánt, annyira szarul voltam, hogy a kezem se bírtam mozdítani, minden egyes porcikám sajogott. Másnapra már sokkal jobban voltam, így elmentünk busszal Váchartyánba, aztán ebéd után még sétáltunk egy nagyot, a boltból visszafelé gyalogosan. Nyitva volt egy kapu, ahol a bácsi éppen akkor állt be az autójával. Pimpi egyenesen arra vette az irányt, és bement az udvarra :D Előhívták a cicát, simiztünk, megnéztük az autót, bezsebeltük a dícséreteket, aztán jöttünk. Olyan rossz, hogy ilyen szeles idő van.

Tegnap kelkáposzta főzeléket ebédeltünk. Milán most evett káposztafélét először, féltem, hogy fájni fog esetleg a pocija, de napközben nem volt gond. Aztán éjjel, hogy amiatt vagy nem, de többször is felsírt, ami végül is nem szokatlan, mert mostanában ezt csinálja. A tápszert nem fogadja mostanában nagy lelkesedéssel, kéri, de keveset eszik belőle. Ha ez mégrosszabb lesz, akkor másfajtával fogok próbálkozni, vagy csak tejpépet fog kapni, abban is van azért valamennyi tápszer.

Tegnap egész nap puszilgatott, még a hasamra is adott :) Persze apa se maradt ki a jóból :)

Hétvégére tervezünk egy látogatást a medveparkba, remélem nem lesz nagyon rossz idő.

Mára az ínhüvelygyulladásom annyira bedurrant, hogy mozdítani is alig bírom a csuklómat. Szerencsére csak a bal kezemen, egyelőre. Most fáslizom, kenem, de emelgetni nem nagyon tudok. Ez az én formám :D