A mai napunk úgy indult éjjel kettőkor, hogy iszonyatos sírásra ébredtünk. Ok, jöjjön közénk, bár, ha Apa is itthon van, akkor nem férünk el annyira a 200-as ágyon, így én mindig ki vagyok szorítva. Jobban szeretem ilyenkor, ha csak hajnalban kerül közénk, ne zsibbadjon már el…