Főnök úr ma nagyon belehúzott a beszélésbe. Az utóbbi napokban már többet kiabált, dumált, de ma határozottan utánunk ismételt pár szót: daka=Dorka, koká=kocka, kupá=kupak, pete=persze. Többször is. Ami a legaranyosabb volt, ültünk a kertben a füvön, odajött hozzánk és mondta, hogy tia. Annyira imádom a kis csacsogómat.

A húsvéti ünnepek nálunk szerintem lezárultak nagyszombaton, én a délelőttömet a konyhában töltöttem, úgy kívtántam mint hátam közepére a púpot. Nagy főzőcskézés nem volt, de hát mégis csak ünnepibb az ilyenkor megszokott ebéd. A kutya profitált a csülökcsontokból és egyéb maradványokból, lopdosta a süteményt. Milánnak el akartunk rejteni a kertben csokitojást és nyuszit, de már nem volt kedvünk hozzá (a jó fej szülők:D), így csak simán odaadtuk neki, aminek örült, de nem tudott velük mit kezdeni szerencsére. Az illendőség kedvéért kibontottuk a nyuszit, evett egy harapást a füléből, ezzel részéről le is volt zárva a téma. Nem vagyunk nagy húsvétozók, Milánnak idén még tök mindegy volt, hogy a nyuszi tojja e a tojásokat vagy mi újság, a feltámadásról is felesleges lett volna még mesélnem neki. Jövőre majd nagyobb hangsúlyt fektetünk a dolgora. Sőt, egy élő nyuszikát is kapni fog.

HOlnap megyünk a családhoz, három helyre is, Milán meglocsolja a mamákat. Hétfőn pedig tényleg meglátogatjuk már a macikat és a farkasokat a Medveparkban.

Itt és most mindenkinek kívánnék kellemes, ízekben gazdag húsvéti ünnepeket, és kevés locsolót :D