Az esős, borús idő ellenére is jól telt a hétvége. Apa (és ikertesója alias leendőkeresztapu) szülinapját ünnepeltük az anyukájáéknál vasárnap. Úgy mentünk, hogy ott is alszunk, mert hétfőn korán dolgunk volt Budakeszin, Csimbikémet meg nem akartuk hajnalban kocsibavágni, meg hát a Mama már régóta pályázott rá, hogy hagyjuk ott éjszakára :) Így most az övé volt éjjel is, ő aludt vele, mi pedig az emeleten. Féltem, hogy rossz lesz, hogy nincs ott velünk, de megmondom őszintén, hogy annyira jól esett, hogy nem éberen alszom végre, hogy amikor hajnalban felébredt, én meg se hallottam. Persze a lehető legjobb helyen tudhattam Őt, így nem volt miért izgulnom. Meg hát tényleg csak egy emelet választott el minket. Etetnem nem kellett, azt is a mama intézte, szóval nagy luxusban volt részem :D Az meg mégjobb lett volna, ha nem kell fél hatkor kelni... Szóval első különtöltött éjszakánkon is túlvagyunk. Persze hiányzott, hogy nem láttam felébredni, de kárpótolt, amikor benéztem hozzájuk és láttam, hogy együtt, szorosan egymással szembefordulva alszanak az ágyban.
Szombaton megvettük végre a kád"ülőkét", mert a kiskád már kezd egy kicsit kényelmetlen lenni, igaz, csak akkor használtam, amikor Apa túl későn ért haza, amúgy velem fürdik a nagykádban. Persze, hogy jobban szereti mint a kicsit :D Ki is próbáltuk, az eredmény magáért beszél:
