hát nem mondhatnám, hogy túlcsordulnék a boldogságtól, mert Apa szerdáig nem lesz velünk. DE. Milán két hete tisztára anyás, nem hittem el a baránőmnek, hogy tényleg van ilyen hullámzás. Csak én kellek neki, alvásnál, napkozben, éjjel, bármikor, én kellek, apját zavarja el a közelünkből is. Nem mondhatnám, hogy szar érzés, hiszen én már megtapasztaltam az ellenkezőjét is, amikor depis is lettem tőle. Nem mondhatnám azt se, hogy ez jó, mert látom apucin, hogy ez szar neki, bár nem vallja be. Tegnap úgy rohant ki a lakásból, mint ha tüzetokádó-sárkány kergette volna. Elhiszem, hogy szar. Voltam én is így. Az a legdurvább, hogy a közelébe se megy, hozzá se nyúl, de már ordít a gyerek, hogy apa, ne, apa menj innen.
Amúgy minden ok, a barátnőm holnap elvisz minket a gyerekdokihoz emlékeztető oltásra, aztán idén már csak kihúzzuk valahogy autó nélkül is. Itt falun tényleg eret vághat az ember autó nélkül, ezt túlzás nélkül mondhatom.
Én túl vagyok a beigli sütésen, nem mondhatnám, hogy rossz lett, de fergetegesen jó se, bár idén nem repedt meg, viszont nem a megszokott édes mákos lett - mi nem szeretjük a diósat, még gondolkoztam a gesztenyésen is, amit tavaly is csináltam... túl vagyok a mézeskalácson is, a raffaello golyón,na ezt nem ajánlom senkinek :D
Milán ajándékai is be vannak csomagolva, alvás időben tette nálunk a dolgát nálunk a jézuska. Még mindig bajban vagyok a karácsonnyal, de szeretném megtanulni, ,hogy hogyan is kell meghitten ünnepelni, hiszen én már egészen korán tudtam, hogy nincsen télapó és jézuska, csak anyuék, meg a nagyszülők.... Most Bereczki és Szinetár "Duett karácsonyát" hallgatjuk, hogy hangolódjunk, és persze gyerek karácsonyi dalokat is.
Remélem, hogy meg tudom csinálni; úgy, hogy Milánnak sokáig maradandó élmény nyújtsak. Csengőnk már van, fenyőnk van, díszünk van, úgy tervezzük, hogy alvás időben feldíszítjük, aztán vacsi (vagy ebéd) után feldíszítjük a fát, majd villanyoltás után megérkezik csengőszó után a jézuska. Talán. VAgy nem?...................... Adj tanácsot, hogy kéne????